{"id":3675,"date":"2020-01-01T15:47:16","date_gmt":"2020-01-01T14:47:16","guid":{"rendered":"https:\/\/simomarton.hu\/?p=3675"},"modified":"2025-09-03T09:15:25","modified_gmt":"2025-09-03T09:15:25","slug":"lakatos-mihaly-gepard-vadaszaton","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/simomarton.hu\/?p=3675","title":{"rendered":"Lakatos Mih\u00e1ly: Gep\u00e1rd vad\u00e1szaton"},"content":{"rendered":"

Kezdj\u00fck mindj\u00e1rt azzal, hogy alkot\u00e1sl\u00e9lektani szempontb\u00f3l lenne \u00e9rdemes megvizsg\u00e1lni azt, hogy mi k\u00e9sztethet arra egy viszonylag fiatal pr\u00f3za\u00edr\u00f3t, hogy egy reg\u00e9nytril\u00f3gia meg\u00edr\u00e1s\u00e1ba fogjo\u5a01\u800c\u92fc<\/a><\/span>n? Akkor, amikor m\u00e1s hasonl\u00f3 kor\u00fa \u00edr\u00f3k m\u00e9g csak a novella m\u0171faj\u00e1ban \u00edrj\u00e1k le sokadszorra j\u00f3l begyakorolt k\u00f6reiket, egyel\u0151re \u00e9les\u00edtve karmaikat arra, hogy egy reg\u00e9nytril\u00f3gia meg\u00edr\u00e1s\u00e1ba fogjon? Akkor, amikor m\u00e1s hasonl\u00f3 kor\u00fa \u00edr\u00f3k m\u00e9g csak a novella m\u0171faj\u00e1ban \u00edrj\u00e1k le sokadszorra j\u00f3l begyakorolt k\u00f6reiket, egyel\u0151re \u00e9les\u00edtve karmaikat arra, amit minden v\u00e9rbeli pr\u00f3za\u00edr\u00f3 nagy k\u00fcldet\u00e9s\u00e9nek \u00e9rez: a reg\u00e9ny\u00edr\u00e1sra, ‘a reg\u00e9ny’ vagy ‘a nagy reg\u00e9ny’ meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra.<\/strong><\/p>\n

Sim\u00f3 M\u00e1rton – mivel csak viszonylag fiatal – tudhatta, hogy mit kock\u00e1ztat, hiszen – egy p\u00e9ld\u00e1zattal \u00e9lve – olyan ez, mint a gep\u00e1rd vad\u00e1szata: csak akkor mer t\u00e1mad\u00e1sba lend\u00fclni, ha \u00fagy \u00e9rzi, hogy biztosra megy, mert tudja: akkora er\u0151fesz\u00edt\u00e9st k\u00f6vetel t\u0151le az akci\u00f3, hogy – ha sikeres, ha sikertelen – hossz\u00fa ideig nincs m\u00e1sodik pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s. Akkor pedig marad az \u00e9hkopp. De t\u00e9nyleg: mi \u00e1llhat egy ilyen mer\u00e9sz v\u00e1llalkoz\u00e1s motiv\u00e1ci\u00f3s h\u00e1tter\u00e9ben?<\/p>\n

Mindj\u00e1rt els\u0151 l\u00e9p\u00e9sben lerendezhetj\u00fck a k\u00f6zhelyes v\u00e1laszt, amely \u00fagy sz\u00f3lna, hogy: az \u00f6nkifejez\u00e9s v\u00e1gya. Ez csak term\u00e9szetes, hiszen minden kreat\u00edv aktusban benne van ez a gy\u00f3gy\u00edthatatlan v\u00e1gy. De \u00f6nkifejezni egy haikuban is lehet. \u00c9s ezzel nem kisebb\u00edteni akarom egy j\u00f3l siker\u00fclt haiku hat\u00e1s\u00e1t, \u00e9s pl\u00e1ne nem mennyis\u00e9gi mutat\u00f3kkal, r\u00f6viden: singgel m\u00e9rni egy m\u0171alkot\u00e1s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. De az elv\u00e1r\u00e1sok a k\u00e9t m\u0171fajjal szemben az\u00e9rt mer\u0151ben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151ek. A j\u00f3 haiku egy pet\u00e1rd\u00e1hoz hasonlatos, m\u00edg a j\u00f3 reg\u00e9ny a t\u0171zij\u00e1t\u00e9khoz, amelynek folyamatosan meg kell \u00fajulnia, fenn kell tartania az olvas\u00f3 lanyhul\u00e1sra mindenkor kaphat\u00f3 figyelm\u00e9t. Nem \u00e1rt teh\u00e1t, ha katartikus \u00e9lm\u00e9nyek sor\u00e1t tartogatja a sz\u00e1m\u00e1ra. \u00c9s ha ez igaz a reg\u00e9nyre, elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy milyen k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek kell megfelelnie egy tril\u00f3gi\u00e1nak. Sok id\u0151t, t\u00fcrelmet, apr\u00f3l\u00e9kos munk\u00e1t, hatalmas t\u00e1rgyismeretet felt\u00e9telez, \u00edr\u00f3j\u00e1nak egy \u00f3rajav\u00edt\u00f3 mester precizit\u00e1s\u00e1val \u00e9s egy hadvez\u00e9r \u00e1ttekint\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel egyszerre kell rendelkeznie. A m\u0171fajon bel\u00fcl is k\u00fcl\u00f6nleges kih\u00edv\u00e1st jelent a t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9ny. Hogy a szerz\u0151 ne a kor – eset\u00fcnkben a huszadik sz\u00e1zad – egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 politikat\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00edrja \u00fajra. Hogy ne pap\u00edrmas\u00e9 \u00edz\u0171 cselekm\u00e9nyhalmazt kompon\u00e1ljon, hanem a korszak t\u00e1rsadalm\u00e1t a maga l\u00fcktet\u00e9s\u00e9ben, \u00e9letszer\u0171s\u00e9g\u00e9ben, prenat\u00e1lis f\u00e1zis\u00e1ban var\u00e1zsolja el\u00e9nk, amikor az esem\u00e9nyekb\u0151l m\u00e9g nem lett \u00fajs\u00e1gh\u00edr, s a h\u0151s\u00f6k m\u00e9g nem l\u00e9ptek \u00e1t a t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00f6nyvek lapjaira, amikor m\u00e9g b\u00e1rmi \u00e9s b\u00e1rhogyan megt\u00f6rt\u00e9nhet, hogy a h\u0151s\u00f6k b\u0151r\u00e9be b\u00fajva elhiggy\u00fck: az esem\u00e9nyek r\u00e9szesei vagyunk, \u00e9s tal\u00e1n t\u0151l\u00fcnk is f\u00fcgg valamelyest a v\u00e9gkifejlet. Hogy percekre-\u00f3r\u00e1kra elfeledkezz\u00fcnk arr\u00f3l, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi m\u00e1r beavatottak vagyunk, akik ismerj\u00fck a t\u00f6rt\u00e9net v\u00e9g\u00e9t, s ha v\u00e9g\u00fcl, legutolj\u00e1ra feleszm\u00e9l\u00fcnk, el\u00e9gedetten biccenthess\u00fcnk: igen, \u00edgy is t\u00f6rt\u00e9nhetett. Esetleg hozz\u00e1tessz\u00fck: volna. \u00c9s amir\u0151l m\u00e9g nem sz\u00f3ltam: ott van a t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9ny \u00edr\u00f3j\u00e1nak a felel\u0151ss\u00e9ge. A vil\u00e1gn\u00e9zet, kor\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let form\u00e1l\u00e1sa, alak\u00edt\u00e1sa. K\u00f6zismert, hogy nem J\u00f3kai \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg a korabeli magyar nemzet \u00e9let\u00e9t, hanem a magyarok tanultak \u00e9lni a J\u00f3kai-reg\u00e9nyek lapjair\u00f3l. Vagy amik\u00e9nt Woody Allen mondotta: Az \u00e9let ut\u00e1nozza a m\u0171v\u00e9szetet.<\/p>\n

De visszat\u00e9rve a motiv\u00e1ci\u00f3s h\u00e1tt\u00e9rre, \u00fagy v\u00e9lem, alapvet\u0151en legal\u00e1bb k\u00e9t egym\u00e1st felt\u00e9telez\u0151 \u00e9rz\u00e9sb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkozik a Sim\u00f3-reg\u00e9nyek sz\u00f6vegfolyama: a f\u00e9lelem \u00e9s a bizonytalans\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9b\u0151l. F\u00e9lelem att\u00f3l, hogy mindaz a tud\u00e1s- \u00e9s \u00e9rz\u00e9shalmaz, amely eddigi \u00e9lete sor\u00e1n felhalmoz\u00f3dott a szerz\u0151ben\u00a0 elmondatlan\/kimondatlan\/megnevezetlen marad. \u00c9s f\u00e9lelem az elm\u00fal\u00e1st\u00f3l, a hal\u00e1lt\u00f3l. Mert csak az van, csak az objektiv\u00e1l\u00f3dhat, amit kimondok, am it megnevezek, a t\u00f6bbi nincs. A f\u00e9lelem att\u00f3l, hogy az az id\u0151tartam, amit emberi \u00e9letnek nevez\u00fcnk, \u00fagy lesz az eny\u00e9szet\u00e9, hogy alanya nem \u00e1ll\u00edt benne jelet az ut\u00f3kornak, hogy a m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 sz\u00e1mos verzi\u00f3 mell\u00e9 nem \u00e1ll\u00edtja oda a mind k\u00f6z\u00fcl leghitelesebbnek v\u00e9ltet: a saj\u00e1t XO-\u00e1s verzi\u00f3j\u00e1t. A m\u00e1sik \u00e9rz\u00e9s, mint mondottam, a bizonytalans\u00e1g. M\u00e1sk\u00e9nt, kiss\u00e9 \u00f3divat\u00fa kifejez\u00e9ssel: az egzisztenci\u00e1lis szorong\u00e1s. Valamif\u00e9le, a l\u00e9t min\u0151s\u00e9g\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 immanens bizonytalans\u00e1g. Nem ki\u00e9lezett hat\u00e1rhelyzettel, nem a lenni\/nem lenni dilemm\u00e1val van dolgunk. Nem a l\u00e9tbizonytalans\u00e1g, hanem a bizonytalans\u00e1g l\u00e9te gener\u00e1lja ezt a sz\u00f6vegfolyamot. Bizonytalans\u00e1g t\u00e9rben, id\u0151ben, identit\u00e1sban, k\u00f6t\u0151d\u00e9sekben. \u00c9s itt nem a villoni csak azt nem tudom, ki vagyok \u00f6r\u00f6k emberi dilemm\u00e1j\u00e1ra gondolok. Ez itt amann\u00e1l felsz\u00ednesebb bizonytalans\u00e1g, \u00e9s ugyanakkor k\u00f6zvetlenebb kihat\u00e1sa van mindennapi \u00e9let\u00fcnkre. Bizonytalans\u00e1g ez mindabban, ami szerencs\u00e9sebb sors\u00fa embert\u00e1rsainak \u00e1ltal\u00e1ban \u00e9s norm\u00e1lis esetben megadatik: az otthonl\u00e9t bizonyoss\u00e1ga. Hogy p\u00e9ld\u00e1t is mondjak: n\u00e9met vagyok N\u00e9metorsz\u00e1gban, n\u00e9met\u00a0 identit\u00e1ssal, egy bizonyos korban \u00e9lek, \u00e9rzelmileg kort\u00e1rsaimhoz k\u00f6t\u0151d\u00f6m. Ez – mondhatni – tiszta k\u00e9p. Ett\u0151l persze az \u00e9letem, a sorsom olyan, amilyen, ak\u00e1r tele is lehet megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokkal, trag\u00e9di\u00e1kkal, sorscsap\u00e1sokkal, az emberi l\u00f3t kiker\u00fclhetetlen buktat\u00f3ival. Tele is van. De a m\u00e1r eml\u00edtett n\u00e9h\u00e1ny param\u00e9ter, az legal\u00e1bb rendben van, \u201eaz fix\u201d. Nos, ez az, amiben a bozgor sorsa, hogy \u00fagy mondjam, ez\u00fattal divatosabb kifejez\u00e9ssel: elk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151dik. Ezzel el\u00e9rkezt\u00fcnk a Sim\u00f3-reg\u00e9nyek c\u00edm\u00e9hez, \u00e9s itt el is id\u0151z\u00fcnk valamelyest. (Eddigi recenzensei is el\u0151szeretettel t\u00e1boroztak le a c\u00edmv\u00e1laszt\u00e1sn\u00e1l.)<\/p>\n

Mit is jelent ez a furcsa sz\u00f3? Bizony\u00e1ra igen kevesen tudj\u00e1k, \u00e9s \u0151k igen nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel erd\u00e9lyiek. K\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9ge a dolognak, hogy a bozgor (~) sz\u00f3 recepci\u00f3ja magyar olvas\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben is gy\u00f6keresen elt\u00e9r\u0151 lehet: egy nem erd\u00e9lyi magyar sz\u00e1m\u00e1ra – megkock\u00e1ztatom – egy \u00e9rtelmetlen hangsor, s mint ilyenhez vagy k\u00f6z\u00f6mb\u00f6sen, vagy k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ggal viszonyul. Az erd\u00e9lyi magyar olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra viszont ott vibr\u00e1l ebben a sz\u00f3ban a kisebbs\u00e9gi sors minden fesz\u00fclts\u00e9ge, keser\u0171s\u00e9ge, a maga feloldhatatlan ellentmond\u00e1saival, abszurdit\u00e1s\u00e1val, f\u00e1jdalm\u00e1val, megal\u00e1ztat\u00e1s\u00e1val \u00e9s nevets\u00e9gess\u00e9g\u00e9vel. (L\u00e1sd a nap\u00f3leoni sz\u00e1ll\u00f3ig\u00e9t!) B\u00e1r a szerz\u0151 a bevezet\u0151j\u00e9ben kifejti, hogy egyetlen sz\u00f3t\u00e1rban sem lelte meg az etimol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t, a jelent\u00e9s\u00e9t pedig szem\u00e9rmesen vagy taktikusan elhallgatja, ez\u00fattal az \u00e9rthet\u0151s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt k\u00e9nytelen vagyok felfedni: a ~ egy olyan g\u00fanyn\u00e9v, amellyel a rom\u00e1nok illetik a vel\u00fck egy orsz\u00e1gban \u00e9l\u0151 magyarokat (megjegyzem, az anyaorsz\u00e1giak \u00e9s m\u00e1s r\u00e9gi\u00f3 b\u00e9li magyarok ez al\u00f3l mentes\u00fclnek), jelent\u00e9se pedig a haszn\u00e1l\u00f3k sz\u00e1nd\u00e9ka szerint az, hogy: haz\u00e1tlan. Persze, alapj\u00e1ban nincs ebben semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, hiszen az egym\u00e1s mellett \u00e9l\u0151 n\u00e9pek el\u0151szeretettel ruh\u00e1zz\u00e1k fel egym\u00e1st ilyen vagy amolyan, t\u00f6bb\u00e9 vagy kev\u00e9sb\u00e9 humoros g\u00fanynevekkel, hogy messzire ne menjek: az erd\u00e9lyi magyarok is gyakran nevezt\u00e9k\/nevezik bizalmas k\u00f6rben bocskorosoknak rom\u00e1n honfit\u00e1rsaikat. (Aprop\u00f3, ismerek olyan okfejt\u00e9st is, miszerint a ~ \u00e9ppen a r\u00e1juk haszn\u00e1lt bocskorosnak a visszaford\u00edt\u00e1sa a felad\u00f3 c\u00edm\u00e9re, torzult kiejt\u00e9ssel, \u00e9s eg\u00e9szen m\u00e1s jelent\u00e9ssel.) \u00c9s persze, alapj\u00e1ban v\u00e9ve m\u00e9giscsak k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen f\u00e1jdalmas az utca embere sz\u00e1m\u00e1ra ez a megnevez\u00e9s az adott politikai-t\u00f6rt\u00e9nelmi kontextusban. Mert mik\u00e9nt is vezeti le az erd\u00e9lyi magyar a k\u00e9pletet? Aki ~, az haz\u00e1tlan. Ergo: magyark\u00e9nt haz\u00e1tlannak lenni Erd\u00e9lyben, erd\u00e9lyik\u00e9nt haz\u00e1tlannak lenni Magyarorsz\u00e1gon, emberk\u00e9nt haz\u00e1tlannak lenni a nagyvil\u00e1gban. Nos, ez \u00edgy maga a pokol. Halov\u00e1ny vigasz erre a Tam\u00e1si-reg\u00e9ny k\u00f6zismert jelmondata. Ki vagyok, hol vagyok otthon, mely korban \u00e9lek \u00e9s kik a honfit\u00e1rsaim? – \u00edme, ama bizonyos ontol\u00f3giai \u00e9rtelemben vett bizonytalans\u00e1g meghat\u00e1roz\u00f3 param\u00e9terei, amelyeket a Sim\u00f3-reg\u00e9nyek gy\u00f6ker\u00e9n\u00e9l v\u00e9lek felfedezni. Ebb\u0151l tal\u00e1n a mely korban \u00e9lek k\u00e9rd\u00e9shez k\u00edv\u00e1nkozik egy kis magyar\u00e1zat, amelyhez tudni kell, hogy a kollekt\u00edv eml\u00e9kezet – amik\u00e9nt a reg\u00e9nyben is sz\u00f3 esik r\u00f3la – \u201ekicsi magyar vil\u00e1gk\u00e9nt\u201d vagy \u201eutols\u00f3 el\u0151tti magyar vil\u00e1gk\u00e9nt\u201d tartja sz\u00e1mon a II. b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9sb\u0151l ered\u0151, \u00e9s 1940-t\u0151l 1944-ig terjed\u0151 id\u0151szakot. Erre utal ama legend\u00e1s h\u00edr\u0171 udvarhelysz\u00e9ki fejfa, amelyen az \u00e1ll: Itt nyugszik N. N. Sz\u00fcletett 1926-ban, meghalt 1978-ban. \u00c9lt n\u00e9gy \u00e9vet. Teh\u00e1t a k\u00e9rd\u00e9s val\u00f3j\u00e1ban nem is az, hogy mely korban \u00e9lek, hanem: mely korban \u00e9rzem \u00fagy, hogy az \u00e9let, az \u00c9let.<\/p>\n

Nos, a fentiek alapj\u00e1n a c\u00edmv\u00e1laszt\u00e1s szerencs\u00e9snek \u00e9s szerencs\u00e9tlennek egyar\u00e1nt mondhat\u00f3. Szerencs\u00e9tlennek, ha arra gondolunk, hogy egy bizonyos olvas\u00f3i r\u00e9tegnek semmitmond\u00f3, \u00e9s ez az elad\u00e1si statisztik\u00e1kon is megmutatkozhat (ez esetben az ismeretlen sz\u00f3 keltette k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g felhajt\u00f3 erej\u00e9ben b\u00edzhat a szerz\u0151). Szerencs\u00e9snek pedig a tekintetben, hogy egy m\u00e1sik olvas\u00f3i r\u00e9tegnek nem kevesebbet jelent, mint mag\u00e1t a huszadik sz\u00e1zadot. V\u00e9res h\u00e1bor\u00fakat, Trianont, rom\u00e1n-magyar, \u00f6r\u00f6k\u00f6snek l\u00e1tsz\u00f3 szemben\u00e1ll\u00e1st, a gy\u0151ztes zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1t, a vesztes vesztes\u00e9g\u00e9t, a megnyugv\u00e1s kil\u00e1t\u00e1stalans\u00e1g\u00e1t, a levakarhatatlan b\u00e9lyeget. Megjegyzem: mindez csak egy bizonyos vil\u00e1gn\u00e9zet perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l igaz, de abb\u00f3l igaz. L\u00e9teznek m\u00e1s, alternat\u00edv vil\u00e1gn\u00e9zetek, amelyek szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l mindez jelent\u00e9ktelen apr\u00f3s\u00e1gnak t\u0171nik, s\u0151t: el sem \u00e9ri az individuum ingerk\u00fcsz\u00f6b\u00e9t. Ism\u00e9t m\u00e1sok \u00e9let\u00e9ben \u00fagy van jelen, m int egy betokosodott l\u00f6ved\u00e9k a testben: hordoz\u00f3ja el is feledkezik r\u00f3la. Csak az id\u0151j\u00e1r\u00e1s, az id\u0151k j\u00e1r\u00e1sa juttatja esz\u00e9be n\u00e9ha. Volt olyan vitapartnerem, aki azt nehezm\u00e9nyezte, hogy a reg\u00e9ny r\u00f6gz\u00edt bizonyos k\u00e1ros sztereot\u00edpi\u00e1kat, s\u0151t: r\u00e1er\u0151s\u00edt azokra. Nem \u00e9rtett\u00fcnk egyet. A reg\u00e9nynek, \u00e9s f\u0151k\u00e9nt egy t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nynek nem az a dolga, hogy bizonyos l\u00e9tez\u0151 jelens\u00e9geket elhallgasson, eufemiz\u00e1ljon, em\u00e9szthet\u0151v\u00e9 tegyen, ellenkez\u0151leg: az a dolga, hogy ezeket kibesz\u00e9lje, elmondja, hogy az olvas\u00f3t megszabad\u00edtsa a tudom, \u00e9rzem, de el nem mondhatom
\negy id\u0151 ut\u00e1n elviselhetetlen lelki ballasztj\u00e1t\u00f3l. Hogy ez\u00e1ltal is a megtisztul\u00e1st seg\u00edtse. Mert ami benn\u00fcnk van, att\u00f3l nem tarthatunk distanci\u00e1t. \u00c9s annak igazol\u00e1s\u00e1ra, hogy mennyire er\u0151s\u00edt r\u00e1 a sztereot\u00edpi\u00e1kra, \u00edme egy r\u00e9szlet a m\u00e1sodik k\u00f6tetb\u0151l – p\u00e1rbesz\u00e9d Gerzson, a hat\u00e1ron t\u00fali, \u00e9s Andr\u00e1s, az anyaorsz\u00e1gi magyar k\u00f6zt: „Nem Rom\u00e1ni\u00e1ra gondoltam, amikor viszony\u00edtottam, nyilv\u00e1n, az nem egy igazi orsz\u00e1g… Mi van ott, ha \u00fagy vessz\u00fck? Semmi… Az a sok h\u00fclye bocskoros paraszt, meg egy csom\u00f3 cig\u00e1ny… (…) Legal\u00e1bb k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9vvel le vannak maradva… Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy nem r\u00f3latok besz\u00e9lek, hanem az ol\u00e1hokr\u00f3l\u201d – mondja Andr\u00e1s. S\u00falyos szavak. \u00c9s sajnos nem pap\u00edr\u00edz\u0171ek. De l\u00e1ssuk Gerzson v\u00e1lasz\u00e1t: „Mi van veled? Te nem \u00edgy szokt\u00e1l besz\u00e9lni! Volt lehet\u0151s\u00e9ged sz\u00f3ba \u00e1llni – b\u00e1r egyetlen egyszer is – egy igazi rom\u00e1nnal? Kerested az ilyen alkalmakat? Tudsz r\u00f3luk valami konkr\u00e9tabbat? – m\u00e9ltatlankodott Gerzson.\u201d Nos, ennyit a r\u00e1er\u0151s\u00edt\u00e9sr\u0151l.<\/p>\n

Most pedig n\u00e9zz\u00fck a reg\u00e9ny szerkezet\u00e9t. A m\u0171 n\u00e9gy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rt\u00e9netre tagoz\u00f3dik. Az els\u0151 t\u00f6rt\u00e9net v\u00e9lhet\u0151leg \u00f6n\u00e9letrajzi fogantat\u00e1s\u00fa, de narr\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1j\u00e1t tekintve mindenk\u00e9pp \u00e9nreg\u00e9ny. A m\u00e1sodikban J\u00e1romi-Szab\u00f3 Istv\u00e1n monarchiabeli v\u00e1mtiszt \u00e9let\u00fatj\u00e1t k\u00f6vethetj\u00fck nyomon. A harmadik Gerzson, a fiatal, egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 m\u00e9rn\u00f6k h\u00e9tk\u00f6znapjait t\u00e1rja el\u00e9nk. A negyedik t\u00f6rt\u00e9net Szab\u00f3 J\u00f3zsef honv\u00e9d b\u00e9kebeli, majd els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas \u00e9s a fogs\u00e1gban \u00e1t\u00e9lt megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sait, v\u00e9g\u00fcl az elveszett haz\u00e1ba val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9t \u00e1br\u00e1zolja. \u00c9s van egy nulladik t\u00f6rt\u00e9net is, amely a szerz\u0151 szepar\u00e9ja, s amelyben a reg\u00e9ny c\u00edm\u00e9re reflekt\u00e1l. Az els\u0151 dolog, ami fel\u00f6tl\u00f6tt a 0. fejezetben olvasottak kapcs\u00e1n, az a sz\u00f3m\u00e1gia. A szavak m\u00e1gikus hat\u00e1sa. Mert a 0. fejezet tulajdonk\u00e9ppen nem m\u00e1s, mint a szerz\u0151 folyamatos k\u00fczdelme a ~ sz\u00f3val. Hol le\u00edrja, hol nem \u00edrja le, csak diszkr\u00e9ten jelzi, hogy igen, most \u0151 van itt, hol kibesz\u00e9lne mindent r\u00f3la, hol elhallgatn\u00e1, hogy ne r\u00f6gz\u00fclj\u00f6n, azt\u00e1n \u00fagy \u00edrja le, hogy m\u00e9gsem \u00edrja le, nem besz\u00e9l r\u00f3la, de mindv\u00e9gig r\u00f3la besz\u00e9l – egysz\u00f3val teljes a bizonytalans\u00e1g. R\u00f3ka fogta csuka, csuka fogta r\u00f3ka. De \u00fagy is mondhatn\u00e1m: ez a Stockholm-szindr\u00f3ma. A t\u00fasz beleszeret t\u00faszejt\u0151j\u00e9be. Szabadulna, szabadulhatna, de: akar-e szabadulni a szerz\u0151? Nem v\u00e1lt-e \u00e9rzelmileg f\u00fcgg\u0151v\u00e9 t\u0151le? Nem v\u00e1lt-e identit\u00e1sa r\u00e9sz\u00e9v\u00e9? Nem menek\u00fcl\u00e9s-e ez a kisebbik rosszba? Merthogy ebben a paradigm\u00e1ban van bizony nagyobb is. (Hiszen, ha azt a c\u00edmet adta volna a m\u0171nek, hogy A rom\u00e1n, az ugyanazt a f\u0151h\u0151st takarn\u00e1 – az erd\u00e9lyi magyars\u00e1got, csak m\u00e1s perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l?) Nem tudni biztosan, \u00e9s ez \u00edgy van j\u00f3l. Hogy \u00e9rzelmileg viszonyul hozz\u00e1, az k\u00e9ts\u00e9gtelen, hiszen a m\u00e1sodik r\u00e9sz els\u0151 oldal\u00e1n k\u00f6zli, hogy \u201eholmi idegenek\u201d akasztott\u00e1k r\u00e1nk ezt a jelz\u0151t, \u00e9s hogy mindannyiunk bosszant\u00e1s\u00e1ra \u00edrta r\u00e1 a bor\u00edt\u00f3ra. A recenzensek n\u00e9melyike berzenkedett is az ellen, hogy – ha csak a ny\u00falfarknyi kezd\u0151 \u00e9s z\u00e1r\u00f3 0. fejezetek erej\u00e9ig is – a szerz\u0151 birtokon bel\u00fclr\u0151l reflekt\u00e1l saj\u00e1t m\u0171v\u00e9re. Mintha nem b\u00edzna teljesen a m\u0171v\u00e9ben. Nos, ez az elj\u00e1r\u00e1s lehet rokonszenves vagy ellenszenves sz\u00e1munkra, de t\u00e9ny, hogy egyr\u00e9szt \u0151sr\u00e9gi reg\u00e9nytechnikai elj\u00e1r\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, m\u00e1sr\u00e9szt nem funkci\u00f3tlan a maga hely\u00e9n. Az m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy a reflekt\u00e1l\u00e1s \u00fagymond korszer\u0171 m\u00f3dja tal\u00e1n a l\u00e1bjegyzetel\u00e9s lenne, de a l\u00e1bjegyzetek itt hagyom\u00e1nyos funkci\u00f3jukban szerepelnek. Pontos, n\u00e9hol tudom\u00e1nyos magyar\u00e1zatokat tartalmaznak, m\u00e1shol idegen nyelv\u0171 sz\u00f6vegr\u00e9szek ford\u00edt\u00e1s\u00e1t, seg\u00edtend\u0151 az eligazod\u00e1st, \u00e9s er\u0151s\u00edtve az adatok hiteless\u00e9g\u00e9t, ellenpontozva egyszersmind a cselekm\u00e9ny pontos hely\u00e9nek \u00e9s idej\u00e9nek hom\u00e1lyban hagy\u00e1s\u00e1t. Ez a hom\u00e1ly kiss\u00e9 szokatlan sz\u00e1momra, de \u00e9rthet\u0151 a tekintetben, hogy a cselekm\u00e9ny egyik sz\u00e1la eg\u00e9szen a k\u00f6zelm\u00faltig (mondhatni a tegnapig) vezet. Ezen fejezetek egyik funkci\u00f3j\u00e1t abban l\u00e1tom, hogy a reg\u00e9ny m\u00e1sik n\u00e9gy id\u0151s\u00edkja mell\u00e9 telep\u00edt egy ill\u00e9kony, de m\u00e9gis referenciapontk\u00e9nt fung\u00e1l\u00f3 jelen id\u0151t, egy olyan jelent, amely nem az olvas\u00f3\u00e9, hanem a m\u0171 meg\u00edr\u00e1s\u00e1nak a jelene. Ha rosszindulat\u00fa vagyok, azt mondom: kikacsint\u00e1s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gre, ha j\u00f3indulat\u00fa, akkor azt, hogy ez a szerz\u0151 kis aj\u00e1nd\u00e9ka, apr\u00f3 figyelmess\u00e9ge az olvas\u00f3nak. J\u00f3indulat\u00fa vagyok. A 0. t\u00f6rt\u00e9net m\u00e1sik funkci\u00f3j\u00e1t abban l\u00e1tom, hogy a t\u00e9ved\u00e9sek elker\u00fcl\u00e9se v\u00e9gett ezzel mark\u00e1nsan elk\u00fcl\u00f6n\u00edti az 1-s\u0151 t\u00f6rt\u00e9net elbesz\u00e9l\u0151 \u00e9nj\u00e9t a szerz\u0151i \u00e9n-t\u0151l. Ak\u00e1r f\u00e9rfias, \u00f6nzetlen gesztusk\u00e9nt is felfoghat\u00f3, hogy mik\u00f6zben h\u0151seit a ~ jelz\u0151 \u00e9s annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyei nyomorgatj\u00e1k, addig \u0151 szem\u00e9lyesen, \u00e9s ami a l\u00e9nyeg: dokument\u00e1ltan, egy k\u00fcl\u00f6n kis partiz\u00e1n\u00adakci\u00f3 keret\u00e9ben megpr\u00f3b\u00e1l lesz\u00e1molni vele, megv\u00edvja a maga k\u00fcl\u00f6n harc\u00e1t. M\u00e1s a helyzet azonban a t\u00e9makezel\u00e9ssel. Mi tagad\u00e1s, a 0. fejezetekben a szerz\u0151 az utca embere szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l k\u00f6zel\u00edt a t\u00e9m\u00e1hoz. Nincs h\u0171v\u00f6s \u00e9rtelmis\u00e9gi t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s, akad\u00e9mikus, t\u00e1rgyszer\u0171 elemz\u00e9s, emelkedettebb n\u00e9z\u0151pont, hanem \u00e9rzelmek vannak, d\u00fch\u00f6k, kifakad\u00e1sok, \u00e9s expressis verbis kimond\u00e1sa annak, hogy elutas\u00edtja az \u00e9rtelmis\u00e9gi l\u00e9t \u00fcvegbura-szer\u0171s\u00e9g\u00e9t, \u0151 a meztelen val\u00f3s\u00e1ggal akar \u00e9rintkezni. Meglep\u0151 t\u00e1mad\u00e1s ez a saj\u00e1t \u201ekaszt\u201d ellen, m\u00e9ghozz\u00e1 olyan \u00e9rvrendszerrel, amely a nagy t\u00f6bbs\u00e9g, a t\u00f6megek egyet\u00e9rt\u0151 r\u00e1b\u00f3lint\u00e1s\u00e1t vonn\u00e1 maga ut\u00e1n. (Ezt h\u00edvj\u00e1k a politik\u00e1ban populizmusnak?) C\u00e9hbeli olvas\u00f3nak ak\u00e1r kellemetlen is lehet a sz\u00e1j\u00edze egy-egy ilyen fel-, illetve levezet\u00e9s ut\u00e1n. Csak amint kibomlik, polifonikuss\u00e1 v\u00e1lik a reg\u00e9ny, akkor der\u00fcl ki sz\u00e1munkra – megnyugtat\u00f3an -, hogy l\u00e9teznek m\u00e1s perspekt\u00edv\u00e1k is. Ez a 0. attit\u0171d r\u00edmel Bartis Attil\u00e1nak az al\u00e1bbi, A L\u00e1z\u00e1r apokrifekben le\u00edrt sz\u00e9p mondat\u00e1ra: \u201eK\u00e9t napja a sivatagban m\u00e9g sim\u00e1n le tudtad rajzolni Laff\u00e9nak Kis-Magyarorsz\u00e1got, azt\u00e1n sz\u00fcl\u0151f\u00f6ld ok\u00e1n egy b\u00fasat, magyarosat, s\u00f3hajtva a nagyot is, mert legal\u00e1bb itt, a vil\u00e1g v\u00e9g\u00e9n, ahol a k\u00f6zelben lak\u00f3 \u00daristenen meg egy beduinon k\u00edv\u00fcl senki se l\u00e1tja, legal\u00e1bb itt nem hagyod a t\u00f6rt\u00e9nelmi realit\u00e1s\u00e9rz\u00e9ked meg v\u00e9ront\u00e1sf\u00f3bi\u00e1d a nagy nemzetb\u00e1nat f\u00f6l\u00e9 kerekedni.\u201d De hagyjuk is a 0. fejezetet, a m\u0171 igazi \u00e9rt\u00e9kei a m\u00e1sik n\u00e9gy t\u00f6rt\u00e9netben rejteznek.<\/p>\n

Ami a m\u0171 id\u0151szerkezet\u00e9t illeti, az nagyj\u00e1b\u00f3l (\u00e9s, gondolom, a harmadik k\u00f6tet v\u00e9g\u00e9re teljesen) lefedi a huszadik sz\u00e1zadot. Az 1. t\u00f6rt\u00e9net a m\u00falt sz\u00e1zad hatvanas \u00e9veit\u0151l napjainkig vezet, a 2. t\u00f6rt\u00e9net az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6zvetlen\u00fcl megel\u0151z\u0151, majd az azt k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakot eleven\u00edti fel, a 3. a nyolcvanas kilencvenes \u00e9veket, m\u00edg a 4. ism\u00e9t – de m\u00e1s megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban – a m\u00falt sz\u00e1zadel\u0151t a h\u00faszas \u00e9vekkel bez\u00e1r\u00f3lag. A t\u00e9rszerkezet a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9t\u0151l Bask\u00edri\u00e1ig terjed, kiemelt szerep jut ezen bel\u00fcl Budapestnek, mint abszol\u00fat k\u00f6z- \u00e9s referenciapontnak, a V\u00e1rhely fed\u0151n\u00e9ven megjelen\u0151 Sz\u00e9kelyudvarhelynek (?), illetve a Marosbecsnek nevezett Marosv\u00e1s\u00e1rhelynek (?). N\u00e9gy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rt\u00e9net, m\u00e9gis egyetlen egys\u00e9get k\u00e9pez, nemcsak az\u00e1ltal, hogy a ~ l\u00e9tform\u00e1t artikul\u00e1lja k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9r\/id\u0151s\u00edkok viszonyai k\u00f6zt, hanem az\u00e9rt is, mert narr\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dszere, ak\u00e1rcsak nyelvezete, egyszer\u0171, letisztult. Gondosan ker\u00fcli a posztmodern technik\u00e1kat,
\namelyek k\u00f6nnyed\u00e9n sz\u00e9trobbanthatn\u00e1k az am\u00fagy is bonyolult szerkezetet, ellenben a legjobb m\u00f3riczi, Ny\u00edr\u0151-i, Wass Albert-i hagyom\u00e1nyokhoz ny\u00fal vissza, ez ut\u00f3bbi zavar\u00f3 patetikuss\u00e1ga \u00e9s a Ny\u00edr\u0151-i mitiz\u00e1l\u00f3 hajlam n\u00e9lk\u00fcl. \u00c9s teszi mindezt \u00fagy, hogy itt, a huszonegyedik sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9veiben sem \u00e9rezz\u00fck av\u00edttnak, egys\u00edk\u00fanak. A v\u00e1ltozatoss\u00e1gr\u00f3l, olvasm\u00e1nyoss\u00e1gr\u00f3l nemcsak az \u00e9rdekfesz\u00edt\u0151en t\u00e1lalt tud\u00e1sanyag, de a t\u00f6rt\u00e9netenk\u00e9nt (n\u00e9ha t\u00f6rt\u00e9neten bel\u00fcl is) v\u00e1ltoz\u00f3 narr\u00e1tori poz\u00edci\u00f3 is gondoskodik. M\u00edg az 1. t\u00f6rt\u00e9net egyes sz\u00e1m els\u0151 szem\u00e9lyben elbesz\u00e9lt korszer\u0171 \u00f6n\u00e9letrajz, a 2. t\u00f6rt\u00e9net egy klasszikus csal\u00e1dreg\u00e9ny nyomvonal\u00e1t k\u00f6veti, mindentud\u00f3 narr\u00e1torral, pikareszk elemekkel f\u0171szerezve, a 3. t\u00f6rt\u00e9net egy szingli (aggleg\u00e9ny!) fejl\u0151d\u00e9sreg\u00e9nye, m\u00edg a 4. t\u00f6rt\u00e9netben (Szab\u00f3 honv\u00e9d viszontags\u00e1gainak le\u00edr\u00e1s\u00e1ban) t\u00f6rt\u00e9neten bel\u00fcl v\u00e1ltakoztatja a narr\u00e1tori poz\u00edci\u00f3kat, hogy legv\u00e9g\u00fcl – term\u00e9szetesen indokolt m\u00f3don – egyfajta Jo\u00f3 Gy\u00f6rgy f\u00e9le t\u00f6rt\u00e9net kerekedjen ki bel\u0151le, \u00fagy tartalm\u00e1t, mint technik\u00e1j\u00e1t tekintve. \u00c9s ha m \u00e1r itt tartunk, \u00fagy v\u00e9lem: Sim\u00f3 M\u00e1rton egy boldog ember lehet. Mert a mesemond\u00f3k boldog emberek \u00e9s sok\u00e1ig \u00e9lnek, tov\u00e1bb mintsem az emberi \u00e9let korl\u00e1t\u00e1i lehet\u0151v\u00e9 teszik. Sim\u00f3 M\u00e1rton tud mes\u00e9lni, tud karaktereket alkotni, tud mikro- \u00e9s makrokozmoszokat hitelesen fel\u00e9p\u00edteni, k\u00e9pes arra, hogy mondand\u00f3j\u00e1val foglyul ejtse olvas\u00f3it.
\nReg\u00e9ny\u00e9ben nyomon k\u00f6vethetj\u00fck egy egykor volt \u00e1llam \u00e9s t\u00e1rsadalom, egy t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9krend sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9t, ugyanakkor azt is, hogy a marad\u00e9kb\u00f3l mik\u00e9nt \u00e9p\u00fcl fel t\u00f6bb m\u00e1s, \u00faj vil\u00e1g, m\u00e1s \u00e9rt\u00e9kkonstell\u00e1ci\u00f3kkal, m\u00e1s karakterekkel \u00e9s attit\u0171d\u00f6kkel. Csak Erd\u00e9lyn\u00e9l maradva, a ped\u00e1ns, okos \u00e9s tisztess\u00e9ges J\u00e1romi-Szab\u00f3k hely\u00e9t Bekecsik \u00e9s szekusok veszik \u00e1t, egy nem felt\u00e9tlen\u00fcl ide\u00e1lis, de \u00e9lhet\u0151bb makrokozmosz hely\u00e9t, sok-sok apr\u00f3 mikrokozmosz, amelyek k\u00f6zt nincs \u00e1tj\u00e1r\u00e1s. J\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelteti Sim\u00f3, hogy a diktat\u00fara idej\u00e9n val\u00f3j\u00e1ban nincs k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9let (vagy annak csak par\u00f3di\u00e1ja: l\u00e1sd a gy\u00e1ravat\u00e1st), csak szigor\u00faan z\u00e1rt mag\u00e1n\u00e9letek, z\u00e1rt k\u00f6r\u00f6k, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en gyeng\u00e9bbek \u00e9s a hatalom emberei \u00e1ltal kikezdhet\u0151bbek, mintha egy eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00e1rsadalmat alkotn\u00e1nak, de legal\u00e1bb ideig-\u00f3r\u00e1ig tudj\u00e1k biztos\u00edtani azt a bens\u0151s\u00e9gess\u00e9get, azt az akolmeleget, amelyt\u0151l az idegen hatalom magasabb szinten megfosztotta \u0151ket, de amelyre a l\u00e9t elvisel\u00e9s\u00e9hez m\u00e9gis sz\u00fcks\u00e9g van. \u00c9s a szerz\u0151 tekintete nem \u00e1ll meg Erd\u00e9ly hat\u00e1rain\u00e1l, k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl szem\u00fcgyre veszi az anyaorsz\u00e1gi fejlem\u00e9nyeket is, azt a sz\u00e9tfejl\u0151d\u00e9st, amely a sz\u00e9tdaraboltat\u00e1s ut\u00e1n v\u00e9gbement. Nemcsak politikai, gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi s\u00edkon, de a lelkekben is. Sim\u00f3 – Gerzson t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben – j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelteti azt az anyaorsz\u00e1g-\u00e9lm\u00e9nyt, az a Budapest-\u00e9lm\u00e9nyt, amely
\nminden erd\u00e9lyi magyarban ott \u00e9l, kit\u00f6r\u00f6lhetetlen\u00fcl, \u00e9s amely f\u0151k\u00e9nt az els\u0151 Nagy Tal\u00e1lkoz\u00e1s ny\u00fajtotta euf\u00f3ri\u00e1b\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozik, k\u00e9s\u0151bb is, amikor az id\u0151 \u00e9s az emberek mindent elk\u00f6vetnek az\u00e9rt, hogy ez elhom\u00e1lyosuljon. Kit\u0171n\u0151 \u00e9rz\u00e9kkel, szinte \u00e9szrev\u00e9tlen j\u00e1tszatja egym\u00e1sra a csak az erd\u00e9lyi magyar fejekben \u00e9s lelkekben \u00e9l\u0151 illuz\u00f3rikus k\u00e9pet, amely er\u0151t \u00e9s tart\u00e1st ad az otthoniaknak, \u00e9s ama m\u00e1sikat, amely m\u00e1r j\u00f3val kev\u00e9sb\u00e9 egy\u00e9rtelm\u0171.<\/p>\n

Bonyolult viszonyrendszer ez, szerencs\u00e9re, el\u00e9gg\u00e9 bonyolult ahhoz, hogy minden r\u00e9sztvev\u0151je meglelje benne azt a mozaikkock\u00e1t, amely \u00e9ppen az \u0151 elk\u00e9pzel\u00e9seit igazolja vissza. De hadd id\u00e9zzem a 3. t\u00f6rt\u00e9net narr\u00e1tor\u00e1t: \u201eGerzson mindig \u00fagy tartotta, hogy \u00e9lhet b\u00e1rhol a vil\u00e1gon, sz\u00e1m\u00e1ra csakis Budapest a f\u0151v\u00e1ros. (…) F\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy a \u201960-as \u00e9vek m\u00e1r el\u00e9gg\u00e9 messzire estek a kicsi magyar vil\u00e1gt\u00f3l is – az \u0151 gyermekkor\u00e1ban -, m\u00e9g mindig er\u0151s volt a magyars\u00e1g-\u00e9lm\u00e9ny, az odatartoz\u00e1s ig\u00e9nye, m\u00e9g akkor is, ha a k\u00e1d\u00e1ri id\u0151kben azok egy\u00e1ltal\u00e1n nem agg\u00f3dtak \u00e9rt\u00fck, \u00e9s nem tartott\u00e1k v\u00e9l\u00fck a rokons\u00e1got. A csal\u00e1di besz\u00e9lget\u00e9sekben ann\u00e1l gyakrabban bukkant fel Pest, \u00e9s f\u0151leg a vas\u00e1rnap d\u00e9lut\u00e1ni lapoz\u00e1s alkalm\u00e1val, amikor t\u00edz- meg h\u00faszbanis alapon \u00fcltek le az \u00f6regek ferblizni, olyankor \u00e9rezte \u00fagy, hogy az id\u0151 visszap\u00f6rg\u00f6tt vagy hatvan \u00e9vet, \u00e9s legal\u00e1bb benn\u00fck, k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck, abban a p\u00e1r n\u00e9gyzetm\u00e9teres k\u00f6rnyezetben tov\u00e1bb \u00e9l, felt\u00e1mad egy r\u00f6vid id\u0151re az \u00f3don f\u00e9ny\u0171 Monarchia vagy Horthy Mikl\u00f3s kora…\u201d Amikor Gerzson el\u0151sz\u00f6r \u00e9rkezik Budapestre, \u00fagy \u00e9rzi, mint aki hosszas t\u00e9velyg\u00e9s ut\u00e1n \u00fajra megtal\u00e1lta az \u00c9dent. Nehezen tud betelni azzal az \u00e9lm\u00e9nnyel, amelyet a minden\u00fctt jelenl\u00e9v\u0151, az \u0151t k\u00f6rbe\u00f6lel\u0151 \u00e9s bec\u00e9zget\u0151, ebben a k\u00f6zegben visszavonhatatlanul \u00e9rv\u00e9nyes anyanyelv ny\u00fajt sz\u00e1m\u00e1ra. Igaz, hogy \u201eBudapesten ugyan kicsit romlott magyar szavakat hallott, de az m\u00e9giscsak magyar besz\u00e9d volt.\u201d (Az sem mell\u00e9kes, hogy a Kossuth R\u00e1di\u00f3 itt s\u00edpol\u00e1sok, h\u00e1tt\u00e9rz\u00f6rejek \u00e9s egy\u00e9b zavar\u00f3 hat\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl szinte hihetetlen\u00fcl krist\u00e1lytiszt\u00e1n hallgathat\u00f3.) Ez az, amit egy anyaorsz\u00e1gi magyar nehezen tud meg\u00e9rteni, de \u00e1t\u00e9lni semmik\u00e9pp, \u00e9s tal\u00e1n ez az az \u00e9lm\u00e9ny, ami n\u00e9mik\u00e9pp k\u00e1rp\u00f3tolja \u0151t \u201ehat\u00e1ron t\u00falis\u00e1g\u00e1\u00e9rt\u201d. Gerzson \u00e1tmenetileg a nyelvben tal\u00e1lja meg az otthon\u00e1t, de k\u00e9s\u0151bb az orsz\u00e1got is de jure \u00e9s de facto otthon\u00e1v\u00e1 k\u00edv\u00e1nja tenni, nem z\u00f6kken\u0151mentesen. Mik\u00f6zben sz\u00edve egyik fele – szerelme, a rom\u00e1n n\u0151, Angela k\u00e9p\u00e9ben – m\u00e9gis m\u00e1shov\u00e1 h\u00fazza, el, tov\u00e1bb, Nyugatra, a m\u00e1sik \u00c9denbe. Mintha Angela \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen meg\u00e9rezn\u00e9, hogy kettej\u00fcknek, rom\u00e1nnak \u00e9s magyarnak egy\u00fctt nem ny\u00edlnak, nem ny\u00edlhatnak t\u00e1vlatok ebben a s\u00falyos konfliktusokt\u00f3l, testv\u00e9rgyilkoss\u00e1gokt\u00f3l, v\u00e9res \u00f6r\u00f6ks\u00e9gt\u0151l terhelt r\u00e9gi\u00f3ban. Csak ott, a messzi Nyugaton, ahol a rom\u00e1n \u00e9s a magyar \u00f6sszetart, ist\u00e1polja egyik a m\u00e1sikat, merthogy \u201em\u00e9g otthonr\u00f3l ismerik egym\u00e1st\u201d, \u00e9s f\u0151k\u00e9nt mert mindannyian idegenek abban a k\u00f6rnyezetben. A sz\u00edv m\u00e1sik fele azonban – egyel\u0151re – visszatartja Gerzsont. A nyelv \u00e9s a kult\u00fara k\u00f6tel\u00e9ke er\u0151sebbnek bizonyul, an\u00e9lk\u00fcl, hogy egy pillanatra is megfordulna a fej\u00e9ben, hogy fel\u00e1ldozza ezt az egy\u00e9bk\u00e9nt elveivel ellent\u00e9tes kapcsolatot. Persze, egy k\u00fcl\u00f6n elemz\u00e9st meg\u00e9rne Angela jellemfejl\u0151d\u00e9se is, az\u00e9 az Ang\u00e9l\u00e1\u00e9, aki azzal a k\u00fcldet\u00e9ssel \u00e9rkezik a sz\u00e9kelyf\u00f6ldi kisv\u00e1rosba, hogy puszt\u00e1n a jelenl\u00e9t\u00e9vel is a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get bomlassza (ez\u00e9rt titokban plusz havib\u00e9rt kap a p\u00e1rtbizotts\u00e1gt\u00f3l), \u00e9s aki ezt haboz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl v\u00e1llalja is, hogy v\u00e9g\u00fcl ott k\u00f6ss\u00f6n ki, hogy remeg\u0151 sz\u00e1jjal azt mondja a Bajororsz\u00e1gba indul\u00f3 vonat ablak\u00e1b\u00f3l Gerzsonnak: Vreau s\u0103 tr\u0103iesc cu tine!\u201d (Azaz: Veled akarok \u00e9lni!\u201d) Nyilv\u00e1n, ez is \u00e9rtelmezhet\u0151 a \u201ebomlaszt\u00e1s\u201d egy form\u00e1jak\u00e9nt, a kezdeti tudatos, sz\u00e1nd\u00e9kos t\u00f6rekv\u00e9s szublim\u00e1ci\u00f3jak\u00e9nt, diszkr\u00e9t \u00e1tcsuszaml\u00e1sak\u00e9nt a tudatalattiba. Ennek viszont ellentmond az a kiv\u00e1l\u00f3an megkompon\u00e1lt, t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s jelent\u00e9sr\u00e9teggel felruh\u00e1zott jelenet, amely tal\u00e1lkoz\u00e1suk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t t\u00e1rja el\u00e9nk, \u00e9s amely sor\u00e1n kider\u00fcl, hogy Angela ugyan bek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Gerzson id\u0151s nagyb\u00e1tyj\u00e1nak \u00fcresen maradt lak\u00e1s\u00e1ba, de messzemen\u0151en tiszteletben tartja, szinte ereklyek\u00e9nt kezeli az ott tal\u00e1lt impoz\u00e1ns m\u00e9ret\u0171 magyar nyelv\u0171 k\u00f6nyvt\u00e1rat, nem kisebb c\u00e9lb\u00f3l, minthogy egyszer majd elolvassa az eg\u00e9szet.<\/p>\n

Nyilv\u00e1n hosszan lehetne elemezni a n\u00e9gy t\u00f6rt\u00e9net cselekm\u00e9nysor\u00e1t, a benn\u00fck megjelen\u0151 karaktereket, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jelent\u00e9sr\u00e9tegeket, amelyek szinte \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl, mindenf\u00e9le kim\u00f3dolts\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl adnak \u00e1tfog\u00f3 \u00e9s hiteles k\u00e9pet a huszadik sz\u00e1zad t\u00e1rsadalmi-politikai mozg\u00e1sair\u00f3l, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seir\u0151l, de ez t\u00fall\u00e9pn\u00e9 a jelen tanulm\u00e1ny kereteit. Ez\u00e9rt v\u00e9gezet\u00fcl m\u00e9g csak arra t\u00e9rn\u00e9k ki, hogy k\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9ge a m\u0171nek az, hogy az 1-s\u0151 t\u00f6rt\u00e9netben a szerz\u0151 b\u00e1tran ny\u00fal a k\u00f6zelm\u00falt, a m\u00e9g alig nyugov\u00f3ra t\u00e9rt jelen esem\u00e9nyeihez, mintegy\u00a0 kr\u00f3nik\u00e1sk\u00e9nt \u00f6r\u00f6k\u00edti meg mindazt – \u00e9s szerencs\u00e9re nem t\u00f6bbet amit az elbesz\u00e9l\u0151 helyzet\u00e9ben l\u00e9v\u0151 fiatalember ott \u00e9s akkor l\u00e1thatott az orsz\u00e1gos \u00e9s a nemzetk\u00f6zi t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekb\u0151l, gondolok itt a rom\u00e1niai \u201989-es esem\u00e9nyekre, illetve az azt k\u00f6vet\u0151 \u201990-es m\u00e1rciusi interetnikus villong\u00e1sokra. A diktat\u00far\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 cselekm\u00e9nyekhez k\u00e9pest szembet\u0171n\u0151 ebben a r\u00e9szben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi esem\u00e9nyek dominanci\u00e1ja, \u00e9s ez nem ar\u00e1nyt\u00e9veszt\u00e9s. Sim\u00f3 remek\u00fcl \u00e9rz\u00e9kelteti azt a jelens\u00e9get, amikor a t\u00f6rt\u00e9nelem a maga rendk\u00edv\u00fcli, sorsford\u00edt\u00f3 esem\u00e9nyeivel megbontja a mikrokozmoszokat \u00e9s egym\u00e1sba nyitja \u0151ket. Nincs t\u00f6bb\u00e9 mag\u00e1n\u00e9let, mindaz, amit az emberek ezekben az id\u0151kben mondanak \u00e9s tesznek, a t\u00f6rt\u00e9nelemben visszhangzik. Aki ezt nem tudatos\u00edtja mag\u00e1ban, k\u00f6nnyen \u00fagy j\u00e1rhat, mint J\u00f3kai Laborfalvy R\u00f3z\u00e1val, vagyis hogy: M\u00f3ric, maguknak ma revol\u00faci\u00f3t kell csin\u00e1lni!\u201d Mintegy l\u00e1ngpallossal utas\u00edtj\u00e1k ki j\u00f3l megszokott mag\u00e1nszf\u00e9r\u00e1j\u00e1b\u00f3l. H\u0151s\u00fcnk persze m\u00e9g \u00f3vatos, nem ragadtatja el mag\u00e1t, ez\u00e9rt megk\u00e9rdezi a \u201989 december\u00e9ben a v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1n h\u0151z\u00f6ng\u0151 forradalm\u00e1rokt\u00f3l, hogy: „Nem viszitek t\u00falz\u00e1sba a nemzeti, pontosabban a nemzetis\u00e9gi \u00f6n\u00e9rzetet?\u201d Mire a v\u00e1lasz: „Mit k\u00e9pzelsz? Mi magyarok vagyunk, ejsze, vagy mi a fene!\u201d \u00c9s itt, az ejsze kapcs\u00e1n kell sz\u00f3t ejtenem Sim\u00f3 couleur locale-t fest\u0151 technik\u00e1j\u00e1r\u00f3l. M\u00edg a 4. t\u00f6rt\u00e9netben a harctereken h\u00e1ny\u00f3d\u00f3 honv\u00e9d leveleiben, illetve ut\u00f3bb elbesz\u00e9l\u00e9seiben az igazi \u00edzes-zamatos kiejt\u00e9s szerinti sz\u00e9kely t\u00e1jnyelvet \u00e9lvezhetj\u00fck, a huszadik sz\u00e1zad m\u00e1sodik harmad\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netben ezt sokkal diszkr\u00e9tebben, de legal\u00e1bb olyan hat\u00e1sosan oldja meg. Mik\u00f6zben a mes\u00e9l\u00e9s szab\u00e1lyos irodalmi nyelven t\u00f6rt\u00e9nik, el-elhelyez a mondataiban egy-egy, a korra jellemz\u0151 olyan kurziv\u00e1lt kulcssz\u00f3t, amelyek hangulata az eg\u00e9sz sz\u00f6vegre kisug\u00e1rzik, s ugyanakkor r\u00f6gt\u00f6n meg is hat\u00e1rozza a cselekm\u00e9ny t\u00e9r-id\u0151 dimenzi\u00f3it. Ilyenek pl. a borny\u00fa, vajegy, majors\u00e1g, koncsentra, frucola stb. Ezek mindegyik\u00e9nek olyan asszoci\u00e1ci\u00f3s jelent\u00e9smez\u0151je van, amely – legal\u00e1bbis a kort\u00e1rs, vagy azt a kort meg\u00e9l\u0151 olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra – k\u00e9pes arra, hogy felid\u00e9zze minden tov\u00e1bbi magyar\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcl, a maga teljess\u00e9g\u00e9ben egy let\u0171nt kor \u00e9rz\u00e9svil\u00e1g\u00e1t. A m\u00e1sodik k\u00f6tet az 1990 m\u00e1rcius\u00e1ban lezajlott marosv\u00e1s\u00e1rhelyi \u00f6sszecsap\u00e1sok \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban kulmin\u00e1l. B\u00e1r fut\u00f3lag megjelenik valamennyi az esem\u00e9nyek rom\u00e1n interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1b\u00f3l is (a helyi rom\u00e1n \u00fajs\u00e1g fot\u00f3sa j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l), az \u00e9rzelem tel\u00edtett el\u0151ad\u00e1sm\u00f3d nem hagy k\u00e9ts\u00e9get afel\u0151l, hogy a narr\u00e1tor melyik csoportb\u00f3l v\u00e9tetik. De ez nem baj, f\u0151k\u00e9nt akkor, ha olyan megkap\u00f3 sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 sz\u00f6vegr\u00e9szeknek v\u00e1lik okoz\u00f3j\u00e1v\u00e1, mint az, amelyben a helyi magyarok viszonyul\u00e1s\u00e1t \u00e9rz\u00e9kelteti az esem\u00e9nyekhez: \u201eOdakint \u00e1lltak. Egyel\u0151re csak v\u00e1rakoztak. (…) L\u00e1tszott, hogy nem aut\u00f3busszal \u00e9rkeztek a helysz\u00ednre. Nem terelt\u00e9k \u0151ket harcias papok vagy egy\u00e9b elm\u00e9letgy\u00e1rosok. Nem. Csak egyszer\u0171en kij\u00f6ttek a h\u00e1zaikb\u00f3l, mert itthon voltak, mert itthon vannak, \u00e9s maradni akarnak, \u00e9s elj\u00f6tt az ideje annak, hogy sz\u00e9tn\u00e9zzenek, mif\u00e9le cs\u0151d\u00fclet van megint, mi lehet az a v\u00e9rmes gondolat, ami idevonzotta azokat, akiknek fogalmuk sincs a dolgok igazi \u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l, akik a vil\u00e1g rendj\u00e9t nem sejtik, s azt sem tudj\u00e1k, hogy \u00e9letet osztanak-e most itt vagy hal\u00e1lt.\u201d Azt\u00e1n amikor a szemben\u00e1ll\u00f3k k\u00f6zti fesz\u00fclts\u00e9g \u00edve m\u00e1r nem fokozhat\u00f3 tov\u00e1bb \u00e9s az elker\u00fclhetetlen (jobban mondva: elker\u00fclni nem akart) robban\u00e1sba torkollik, vagyis egy j\u00f3l szervezett magyar csoport felveszi a keszty\u0171t, a pillanatnyi, de igencsak \u00e9des siker \u00f6nfeledt m\u00e1mor\u00e1ban a szerz\u0151 megcsillogtatja a humor\u00e1t is. A v\u00e1ratlan fell\u00e9p\u00e9st\u0151l megrettent harcias rom\u00e1n parasztok fejvesztett menek\u00fcl\u00e9sbe fognak, s a t\u00e9r sark\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 azon \u00f6t-hat busz fel\u00e9 igyekeznek, amelyekkel \u00e9rkeztek. \u201eCsak k\u00e9t sof\u0151r ker\u00fclt el\u0151 – \u00edrja a szerz\u0151 – abban a felfordul\u00e1sban, de \u00fagy t\u0171nt, hogy arra a k\u00e9t \u00fczemk\u00e9pes j\u00e1rm\u0171re mindenki fel fog f\u00e9rni. (…)\u201d Vagy egy m\u00e1sik r\u00e9szletben: miut\u00e1n a h\u00edvatlan vend\u00e9gek t\u00e1voztak a buszokkal, a magyar csoport ellen\u0151rizte a t\u00e9ren maradt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoportosul\u00e1sokat, hogy megtudja, mi j\u00e1ratban vannak. \u201eEl\u00e9g inger\u00fclt hangnemben besz\u00e9ltek, ellentmond\u00e1st nem t\u0171r\u0151en, \u00fagyhogy amazok k\u00e9nytelenek voltak egyre b\u00e9k\u00fcl\u00e9kenyebb hangon sz\u00f3lni vissza, t\u00f6bbnyire magyarul – m\u00e9g az is, aki egy\u00e9bk\u00e9nt semmit sem tudott kor\u00e1bban, vagy csak azt hitte mag\u00e1r\u00f3l, hogy nem tud…\u201d<\/p>\n

N\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3 erej\u00e9ig visszat\u00e9rve a m\u0171 c\u00edm\u00e9re, elmondhatjuk, hogy a ebben a kontextusban nem m\u00e1s, mint a kisebbs\u00e9gi l\u00e9t metafor\u00e1ja. Nem v\u00e9letlen, hogy mind a n\u00e9gy t\u00f6rt\u00e9net f\u0151h\u0151se \u00e9s mell\u00e9kszerepl\u0151inek z\u00f6me \u00faton van valamerre, j\u00f6n-megy, megy-j\u00f6n, keres-kutat valamit, maga sem tudja pontosan, mit, de legink\u00e1bb tal\u00e1n azt, ami makacs k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel nem adatik meg neki: a megnyugv\u00e1st. Az utaz\u00e1s toposza a legr\u00e9gebbi familiariz\u00e1ci\u00f3s elj\u00e1r\u00e1sok egyike a vil\u00e1g idegens\u00e9g\u00e9vel szemben. Az utaz\u00f3 az\u00e9rt kel \u00fatra, hogy az idegen vil\u00e1got a mag\u00e1\u00e9v\u00e1 tegye. Persze, h\u0151seink legsz\u00edvesebben az id\u0151ben utazn\u00e1nak vissza egy valamikori, t\u00e1n sosem volt, csak meg\u00e1lmodott t\u00f6k\u00e9letes korba, de mivel ezt nem tehetik, \u00edgy a t\u00e9rben bolyonganak sz\u00fcks\u00e9gsze\u00adr\u0171en rem\u00e9nytelen\u00fcl. \u00c9s ha az \u00fat \u00e1ltal\u00e1ban az emberi l\u00e9tez\u00e9s metafor\u00e1ja, akkor az \u201e\u00faton lev\u00e9s\u201d, s\u0151t: \u201e\u00fatban lev\u00e9s\u201d mint \u00e1llapot a kisebbs\u00e9gi sors attrib\u00fatuma. A k\u00f6nyv fekete bor\u00edt\u00f3ja \u00e9rtelmezhet\u0151 \u00fagy is, mint a fekete vil\u00e1g\u0171r, amelyben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korok eml\u00e9k- \u00e9s pap\u00edrfoszl\u00e1nyai sz\u00e1lling\u00f3znak, nevets\u00e9gesen kicsi \u00e9s nevets\u00e9gesen emberi v\u00e1gyakkal a h\u00e1tukon, de lehet \u00fczenet is az olvas\u00f3 fel\u00e9: ne \u00e1br\u00e1ndozzunk, nincs megold\u00e1s. \u00c9rj\u00fck be a kis \u00f6r\u00f6m\u00f6kkel.<\/p>\n

\u00d6sszegz\u00e9sk\u00e9ppen: igen sokat dics\u00e9rtem a reg\u00e9nyt, s nem az\u00e9rt, mert r\u00e1f\u00e9rt. Sim\u00f3 M\u00e1rton reg\u00e9nye j\u00f3 k\u00f6nyv, tartalmas k\u00f6nyv, amelyhez ut\u00f3bb m\u00e9g vissza-visszat\u00e9r az olvas\u00f3. Term\u00e9szetesen vannak fogyatkoz\u00e1sai, amelyeket – f\u0151k\u00e9nt, hogy mint tril\u00f3gi\u00e1t, igaz\u00e1n a harmadik k\u00f6tet alapj\u00e1n lehet majd \u00e9rv\u00e9nyesen meg\u00edt\u00e9lni – \u00e9rdemes lesz a j\u00f6v\u0151ben kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lnie. Lehet p\u00e9ld\u00e1ul, hogy m\u00edg az utcanyelv megjelen\u00e9se a dial\u00f3gusokban hely\u00e9nval\u00f3, addig nem kellene indokolatlanul besz\u00fcremkednie a narr\u00e1ci\u00f3 nyelvezet\u00e9be, helyenk\u00e9nt olyan szint\u0171 vulgarit\u00e1ssal, amely m\u00e9g az \u00e9n – Ser\u00e9ny M\u00fami\u00e1n, S\u00e1ntha Attil\u00e1n \u00e9s Orb\u00e1n J\u00e1nos D\u00e9nesen edz\u0151d\u00f6tt – lelkem \u00e1ltal is soknak tal\u00e1ltatott. Lehet, hogy val\u00f3ban r\u00e1f\u00e9rt volna egy m\u00e9g akkur\u00e1tusabb szerkeszt\u0151i munka, amely tov\u00e1bb csiszol a sz\u00f6vegen, de mindezek a l\u00e9nyeget nem \u00e9rintik. A l\u00e9nyeg pedig az, hogy Sim\u00f3 M\u00e1rton olyasvalamit tett le az asztalra, ami mellett m\u00e1t\u00f3l kezdve sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl elmenni nem lehet. \u00c9s
\nez egy deb\u00fct\u00e1l\u00f3 reg\u00e9ny\u00edr\u00f3t\u00f3l nem is kev\u00e9s.<\/p>\n

Ez az \u00edr\u00e1s a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld foly\u00f3irat 2007\/3-as sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg.<\/em><\/p>\n

\n

\"\"<\/p>\n

Lakatos Mih\u00e1ly<\/em> (1964) \u00edr\u00f3, k\u00f6lt\u0151, szerkeszt\u0151. Sz\u00e9kelyudvarhelyen sz\u00fcletett, tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151t v\u00e9gzett, majd magyar-francia szakon diplom\u00e1zott Kolozsv\u00e1ron, Szegeden folytatott posztgradu\u00e1lis tanulm\u00e1nyokat. Hossz\u00fa \u00e9veken \u00e1t a mindenkori kultur\u00e1lis t\u00e1rca hat\u00e1ron t\u00fali f\u0151oszt\u00e1ly\u00e1nak munkat\u00e1rsa, k\u00f6zben 2011-2016 k\u00f6z\u00f6tt a Balassi Int\u00e9zet sepsiszentgy\u00f6rgyi kirendelts\u00e9g\u00e9nek vezet\u0151je, 2024 elej\u00e9t\u0151l az MCC kutat\u00f3ja. Jelenleg Budapesten \u00e9l.<\/p>\n

Fot\u00f3: Dim\u00e9ny-Haszmann \u00c1rp\u00e1d<\/em><\/p>\n

\n

* Sim\u00f3 M\u00e1rton:\u00a0bozgor \u2013 avagy k\u00eds\u00e9rlet egy sz\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re.<\/em>\u00a0Els\u0151 pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s<\/em>\u00a0(2004);\u00a0M\u00e1sodik pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s<\/em> (2005). A bor\u00edt\u00f3tervek n\u00e9hai dr. Bard\u00f3cz \u00c1rp\u00e1d<\/em> (1888-1953) k\u00f6lt\u0151, m\u0171ford\u00edt\u00f3, jog\u00e1sz csal\u00e1di album\u00e1b\u00f3l val\u00f3 k\u00e9pek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00fcltek.<\/p>\n

Ez az \u00edr\u00e1s a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld foly\u00f3irat 2007\/3-as sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Kezdj\u00fck mindj\u00e1rt azzal, hogy alkot\u00e1sl\u00e9lektani szempontb\u00f3l lenne \u00e9rdemes megvizsg\u00e1lni azt, hogy mi k\u00e9sztethet arra egy viszonylag fiatal pr\u00f3za\u00edr\u00f3t, hogy egy reg\u00e9nytril\u00f3gia meg\u00edr\u00e1s\u00e1ba fogjo\u5a01\u800c\u92fcn? Akkor, amikor m\u00e1s hasonl\u00f3 kor\u00fa \u00edr\u00f3k m\u00e9g […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":3677,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[101],"tags":[194,135,192,134,124,105,193,180],"class_list":["post-3675","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritikak-recenziok","tag-194","tag-bozgor","tag-lakatos-mihaly","tag-regeny","tag-simo-marton","tag-szekelyfold","tag-tanulmany","tag-trilogia"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/simomarton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3675","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/simomarton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/simomarton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/simomarton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/simomarton.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3675"}],"version-history":[{"count":28,"href":"https:\/\/simomarton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3675\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3890,"href":"https:\/\/simomarton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3675\/revisions\/3890"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/simomarton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3677"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/simomarton.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3675"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/simomarton.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3675"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/simomarton.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3675"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}