Harminc beszélgetés során vezet végig Simó Márton A boldogabb ember című könyvében egy székely atyafi életútján. A szerző a romániai rendszerváltás előtti és utáni évek székelyföldi jelenségeinek bemutatása mellett a regény főhőse, Jobb Gyurka példáján keresztül mutatja fel az idő értelmes kihasználásának fontosságát. Az Erdélyi Műhely Könyvek sorozatában tavaly év végén megjelent kötetet Nagy Koppány Zsolt szerkesztette.

„Egy elégedett és nyugodt férfi bukkant fel a látóteremben, aki tisztában van azzal, hogy kicsoda ő, hogy honnan jött, mit akar, mit kezd az életével. Tulajdonképpen megette már a kenyere javát – azt is mondhatnánk –, de korántsem zavarja a végesség biztos ígérete. Ahogyan a korábbi évtizedekben, most is tervei vannak, és tisztában van azzal, hogy mindenekelőtt, mindezek után, és közben, folyamatosan dolgozni kell” – írja Simó Márton író, újságíró, szerkesztő legújabb regényében. A boldogabb ember Móricz Zsigmond A boldog ember című regényének szerkezetét követi: harminc fejezeten keresztül, beszélgetésekből áll össze egy ember élettörténete, példája, egy társadalom jelenségeinek, tipikus figuráinak felsorakoztatása, amely így egy adott kor lenyomatává teljesedik.

A főhős, Jobb Gyurka fiktív személy, akit több emberből gyúrt össze a szerző. „Falusi környezetből származom, Atyhában nőttem fel, bekerültem Udvarhelyre, és itt találkoztam azokkal az archetípusokkal, akik ugyancsak a környékbeli falvakból telepedtek be és iparosokká lettek. Ismertem a falusi és a kisvárosi miliőt, rengeteg történetnek, eseménynek voltam szem- és fültanúja, amelyeket novellákban és korábbi regényeimben felhasználtam. Aztán úgy másfél éve találkoztam egy emberrel, aki azt mondta, hogy neki regénybe illő élete van, és üljünk le, s beszélgessünk. Mivel ő tulajdonképpen vállalkozó, azzal kezdte, hogy mennyi nekem az órabérem? Akkor még nem ütött szeget a fejembe ez a dolog, de egyre gyakrabban találkoztunk, össze is barátkoztunk, mert jól értettük és éreztük egymást. Valóban regénybe illő az élete, azt meg is írom majd, de olyan érdekes volt a megszülető figura, hogy egyből beugrott Kakukk Marci, Ábel alakja. És arra gondoltam, hogy miért ne lehetne egy modern, 21. századi Ábel, akit Jobb Gyurkának hívnak? Felidéztem magamban Móricz regényét, mert az is egy hasonló szituáció során, beszélgetésekből született, mármint A boldog ember című regény. De ott fordított volt a helyzet, mert a hős, Pap Mihály (a regényben Joó György) volt anyagilag kiszolgáltatott, és az író viszonylag egy előkelő társadalmi pozíciót töltött be, mondhatnánk, hogy egyfajta celeb is volt. Móricz és a hőse közötti kapcsolat egy nagyon jó metrikus menet volt, amelyre én a történet-csavart fel tudtam szorítani, csakhogy megfordult a dolog: az író került alárendelt szerepbe és a hős volt fölötte. Eltelt több mint nyolcvan év, vagy kilencven is azóta, nagyot változott a világ, a társadalom, a kultúra, az irodalom, a kommunikáció, az író ma már nem influenszer” – magyarázta Simó Márton.

Harminc beszélgetésből kerekedett ki tehát A boldogabb ember története is, amelyben nemcsak a főhös, hanem néha maga a szerző is elmorfondírozik a dolgok állásán, keresi a lehetőségeket, amelyek nem biztos, hogy vannak. Jobb Gyurka pedig azért példa az író számára, mert hiába, hogy társadalmi és rendszerváltozás történt, hiába van az, hogy a regény hőse elköltözik, munkát vállal egy másik országban, mindig visszavágyik és mindig képes egzisztenciát teremteni magának. És ezt a példát sugározza a gyerekei, az unokái, a rokonsága felé is, sőt, adott esetben húsz-harminc embernek is képes munkát adni – mutat rá a szerző. „A regényben benne vannak azok a sztorik is, amelyek akkor jelentkeznek, amikor a nyolc óra munka, nyolc óra pihenés mókuskerekéből, a proletár-státuszból kiesik, munkanélkülivé válik, korlátlan szabadideje van és immár a maga ura lehetne, amihez ő nem szokott. És akkor egy csomó elpocsékolt élet jelenik meg ezekben a történetekben. Jobb Gyurka élettörténete azonban az idő optimális kihasználásáról szól. Például, amikor vendégmunkásként dolgozik napi tíz órát, akkor nem azt keresi, hogy utána pihenjen, kikapcsolódjon, hanem lesi a maszek-lehetőségeket, hiszen akkor időt nyer és pénzt is. Mert nem költ! Gondoljunk arra, hogy – csak itt, a környékünkön – többezer embert alkalmaztak a ma már nem létező gyárak, gondoljunk arra, hogy mára eltűnt az az ipar, amikor normára ugyan, kézműves tudást hasznosítva, a megfogható anyaggal dolgoztunk, s nem valahol…, nem egy virtuális valamiben. A hősöm egy ponton azt mondja, hogy nem lehet megélni abból, hogy simogatjuk a telefont, vagy nyomogatjuk a gombokat.”

Simó Márton tipikus élethelyzeteket sorakoztat fel: ilyen a faluról való beköltözés a gyári munka miatt, majd, amiután a gyár bezár, akkor a külföldön való pénzkeresés megkísérlése. S noha mellette sokan elbuknak, Jobb Gyurka sorsa nem tragikus, ő egy örök túlélő. Ráadásul boldog, mert valóban boldogság az elvégzett munka utáni elégedettség. Ez a figura a föld megművelését tartja értéknek, azt, hogy nem hagyjuk el a szülőhelyünket, és a munkában való hite élteti. Amikor pedig az élet felülírja az elképzeléseit, és vendégmunkásként kénytelen a családjának egzisztenciát teremteni maga is, kiválóan megállja a helyét, sőt, másokat is felkarol, mindig az idő értelmes kihasználására törekszik.

„Az íróember az utóbbi évtizedekben deklasszálódott. Úgy néz ki, hogy az írói mesterség is eltűnőben. Ebből nem lehet megélni. De, ha nem hagyod magad, s ha példát veszel attól az embertől, aki nem értelmiségi, de aki bármilyen helyzetben dolgozni tud, megtalálva az értelemes lehetőséget, akkor nyert ügyed van. Mert dolgozhat ugyan segédmunkásként is, de képes megálmodni egy egész épületet, és ezt fel is építi. Elvállalja a feladatot, és így teremt. Ha ilyen példákat nem ragadunk ki az életből, mint írók, vagy mint humánértelmiségiek, akkor elveszünk. Nem építünk, nem teszünk semmit, nem írunk regényt, és akkor csak panaszként omlanak körénk a rommá lett légvárak” – véli a szerző.

Megjelent a Liget kulturális magazin 2024/1-es számában – amely a Bihari Napló, a Heti Új Szó és a Nyugati Jelen nyomtatott változatának mellékletekén is olvasható.