Címkék:regény

Tamás Dénes: Csak a munka

Szeretünk olyan regényeket olvasni, amelyeknek főszereplője egy nép, esetleg egy számunkra szimpatikus társadalmi osztály képviselőjeként jelenik meg. Ilyen regényfolyam Tamási Áron Ábel-trilógiája, de Móricz Zsigmond A boldog ember című parasztregénye […]

Bővebben

Jön! Nyomdában A boldogabb ember!

A mostani „boldogabb ember” archetípusa nem a Tisza mentéről származik, hanem a Székelyföldről. Simó Márton írásaiban – főleg a regényeiben – megszokhattuk, hogy azok olyan térben és időben zajlanak, keletkeznek, […]

Bővebben

A boldogabb ember

Egy elégedett és nyugodt férfi bukkant fel a látóteremben, aki tisztában van azzal, hogy kicsoda ő, hogy honnan jött, mit akar, mit kezd az életével. Tulajdonképpen megette már a kenyere […]

Bővebben

bozgor – harmadik próbálkozás

„Amikor hozzáláttam a trilógia megírásához, arra gondoltam, hogy az itt bemutatott sorsok, a vélt és valós helyzetek révén eljutok valamilyen révbe, és kulcsot adhatok az olvasó kezébe – talán magam […]

Bővebben

bozgor – második próbálkozás

A trilógia második kötetében a szerző továbbhalad az egymástól egyáltalán nem független történetek mentén. Talán nevezhetnénk a könyvet lazábban vagy szorosabban összefüggő, bozgorok életútját felvillantó négy kisregénynek is. Mindenesetre: a […]

Bővebben

bozgor – első próbálkozás

Mint már címe is árulkodik róla, egy szó értelmezésével próbálkozik a szerző a könyvben. Ennek „szótári” jelentését („hontalan”) ugyan sokan ismerjük, de nem lehetünk tisztában azzal az egzisztenciális, sorsmeghatározó jelentésmezővel, […]

Bővebben

Cseke Gábor: A bozgor csapdája

Simó Márton jóbarátom, akire még a rendszerváltás előtt figyeltem föl székelyudvarhelyi évei alatt, a minap levélben jelezte: küldene számomra legújabb könyvéből, mert fölötte érdekli a véleményem. Visszaírtam neki: persze, jöhet! […]

Bővebben

Péter Árpád: „Harcztéri emlék”

Simó Márton: bozgor[1] regényének furcsa címe van. A „b*zg*r” szót Szilágyi N. Sándor nyelvészprofesszor a következőképpen magyarázza: egy magyar káromkodás és az „ungur” szó keveredéséből jött létre.[2]

Bővebben